Mit tanultam Ian Shepherd-től?

  • Post author:
  • Post category:Egyéb

Körülbelül 2-3 éve ismertem meg Ian Shepherd angol mastering mérnököt, a weboldalán keresztül. Róla érdemes tudni, hogy 20 éve dolgozik mérnökként és a 2010-ben indított “Dynamic Range Day” (A Dinamika Tartomány Napja) alapítója, amit évente rendeznek meg.

A weboldalának címe: http://productionadvice.co.uk/blog/

Az alábbiakban a vele készült interjúból (PLAP video) és blogjából állítottam össze egy listát azokból a dolgokból, amiket tőle tanultam.

1. Vélemény kérése

A tanulási folyamat részeként időnként hasznos véleményt kérni, feltéve ha megfelelő zenészektől és mérnököktől történik pontos kérdésekkel. Érdemes mentálisan érett, konstruktívan gondolkodó emberekkel körülvenni magunkat.

Egy zene posztolása egy akármilyen zenei Facebook csoportban, irányított kérdések nélkül nem sokat ér. Koncepció, kidolgozás, sound design vagy mixing területen van probléma? Mi az, ami gyakran gondot szokott okozni? Hol hallasz hibát benne? Ha megnevezni nem tudod, milyen érzésed van a zenétől, ami bizonytalanít benne? Gyakran a megfelelő kérdés feltevése többet tud adni mint az arra adott válasz. Egy idő után pedig könnyebb lesz megérteni.

2. Hozzáállás: a “Hell yes or no” koncepciója

Avagy milyen projekteket vállaljak el?

Akár zenét írsz, hangokat tervezel, keversz vagy masterelsz, döntéseket hozol. De milyen keretrendszer mentén döntsél, hogy az hosszú távon hasznot hajtson neked?

Ennek két féle lehetősége van a terv szerint

  • “Hell yes” azaz annyira szuperül hangzik a választás és annyit fogok tanulni belőle, hogy gondolkodás nélkül elvállalom.
  • “No”, azaz a legkisebb kétség esetén azonnal nemet mondok. Ehhez az intuíciónkra és ösztönünkre érdemes hagyatkozunk.

Emellett Warren (a kérdező) az interjúban hozzáteszi, hogy ő három okból vállal projekteket:

  • jól fizető munkák
  • nagyon jó együttműködés / közös munka érdekes emberekkel
  • kiemelkedő referencia lehetősége (akár szerzőként vagy mérnökként)

Bármelyik opció fennáll, elvállalja a projektet. Természetesen, ha mindhárom lehetőség megvan egy melónál, az a legjobb (ugyanakkor a legritkább is).

3. Megfelelő feltételekkel tényleg lehet otthon masterelni

Itt kiegészíteném Ian mondatait a saját meglátásaimmal. Ideális esetben van

  • egy 100 ezres hangfalpárunk
  • egy 45-50 ezres fülesünk
  • egy 45-50 ezres hangkártyánk

Ezek használatával, valamint szakmai gyakorlattal és hallással már versenyképes eredményt tudunk elérni.

Bizonytalanság esetén fülessel ki lehet zárni a szobát a folyamatból, de érdemes mellette továbbra is hangfalat használni, legalább egy belépő szintű monitor változatot (lásd a “szentháromságot”: Mackie / Tannoy / Yamaha a 100 ezres kategória esetén).

4. Milyen fülest használsz?

Mixingre és masteringre csak nyitott fülest, ezen belül a Sennheiser HD 650-et.

További ajánlások:

  • AKG K 701
  • AKG K 702
  • AKG K 712 Pro
  • Beyerdynamic DT-990 Pro
  • Sennheiser HD 700
  • Audio Technica ATH-R70x
  • Grado RS1i
  • Grado RS2

5. Milyen hangfalat használsz?

Egy pár régi (olcsóbb kategóriájú) B&W 602-t (Bowers and Wilkins).

6. Milyen DAW-ot ajánlasz?

Bármelyiket, amelyiket már ismered és tudod használni. (Ugyanis nem ezen fog múlni a végeredmény.)

7. Milyen plugineket ajánlasz mixingre és masteringre?

Legtöbbször a pluginek körül egyfajta megszállottság tapasztalható. Mivel naponta egy tucat megjelenik, ezért sokan gyorsan ráugranak és kipróbálják őket. De a lényeg, hogy manapság már bármelyik modern DAW mellékelt alap pluginjeivel (EQ, kompresszor, limiter) nagyon jó minőségű modern hangzást tudunk elérni.

A tanulási fázis elején a pluginek megfelelő használatára és a paraméterek értő beállítására érdemes törekedni. A plugin kevésbé számít, mint az, hogy hogyan állítod be azt.

Például, ha van 4 féle gyártótól transzparens / “átlátszó” kompresszor, mindegyik

  • 2:1 aránnyal
  • -10 dB küszöbbel,
  • alap attack
  • és alap release esetén,

valószínűleg nagyon hasonló eredményt fog okozni mindegyik ugyanazon a hanganyagon, mert az alapvető funkciójuk és típusuk (transzparens működés) azonosak bennük.

8. A dinamika tartomány fontossága

“Taylor Swift popzenéje hangosabb mint az AC/DC, a Sex Pistols és a Motörhead.”

A megfelelő hangerő eléréséhez a mastering során limitereket használnak. Ezeket sokszor túlvezérlik, ilyenkor hangos lesz az anyag, de cserébe csökken a dinamikájuk, ami a legkisebb és legnagyobb hangerő közötti különbség.

A megfelelő megszólaláshoz szükség van egy ideális dinamika tartományra.

Elektronikus zene esetében baj az, ha

  • túl nagy a dinamika tartomány pl. techno, house és dnb esetén DR8 és felette
  • túl kicsi a dinamika tartomány, DR3 és DR1 között

Ennek a megfelelő beállítását az ízlés, a zenei stílus és a józan ész határozza meg.

A DR és LUFS értéket pluginekkel lehet mérni, pl.

A túl hangos RMS érték összefügg a dinamika tartománnyal, bár nem egyenes arányosságban.

Összefoglalás

A hozzáállástól az eszközökön át a dinamika tartományig több téma is szóba került, ezeket érdemes – lépésenként – mélységében megismerned és beépítened a tudástáradba és gondolkodásmódodba.