Ezeket hallgattam sokat 2016-ban

  • Post author:
  • Post category:Egyéb

Egy sokszínű felhozatalt mutatok be a 2016-ban megkedvelt zenéimből. A zenék között vannak régebbi darabok is, több évvel ezelőttről.

A szakmai részébe most nem megyek bele részletesen, inkább érdekességnek szánom ezt a cikket.

CVNT5 – CVNT5

Gareth Emery és Ashley Wallbridge kegyetlenül kiparodizálja, a Big Room zenészeket és a hozzá társított gyors sikereken meggazdagodó ifjakat. Egy ghost producerrel egybekötött sztoriban mutatják ezt be. Vendégként Armin is feltűnik a végén.

A barátaimmal sírtunk a röhögéstől, mikor megláttuk Buuren koma arcát. Garantált a szórakozás.

Calyx and Teebee – Elevate This Sound

Minimalista, tiszta, de mély dnb zene. Az ember személyes fejlődését követi nyomon. A fehér és fekete színek jelképezik a gondolatokat és döntéseket a klipben.

Jamie Matrix – Gold Rush

Matrix veterán dnb művész, de ezúttal progressive house himnuszt kaptunk tőle.

Diana Krall – Frim Fram Sauce

Játékos és könnyed zene, ellenállhatatlan vokállal Diana-tól.

Noisia – Motion Blur

Letisztult, nyugisabb dob+basszus darab, fókuszálásra jól jöhet.

Robert Babicz – Melancholy

A német mester múlt éves darabja ügyesen keveri a trance, techno és house stíluselemeket ebben a darabban progresszív hangulatban.

Ilan Bluestone anf Giuseppe De Luca – Bigger Than Love

Ha van valami, ami nagyobb a szerelemnél, akkor ez az a dal. Könnyű választás, bulis hangszerelésben, feszes kiadásban. A férfi vokál megosztó lesz szerintem sokaknak.

Arty and Andrew Bayer – Follow The Light

Egy új kollaboráció, két meghatározó producerrel. Külön-külön is nagyot alkotnak, de együtt mégjobbak.

J. S. Bach – Goldberg Variations (Hannibal Theme)

Kedvenc szociopata karakteremnek, Hannibalnak kedvelem az ízlését. Lágy zongora teremt kellemes atmoszférát az élményhez.

Noisia – Collider

Terrorcselekmények ideális felkészítő darabja. Szeletelés és zsigeri basszusok masszíroznak ebben a darabban.

Taylor Swift – Style

Pofonegyszerű szinti-pop zene, ami működik. A vokál pedig illik hozzá. Ráadásul James Dean nevét is belefoglalta a szövegbe a művész kisasszony. A szinti basszus dícséretet érdemel. Még nem hallottam ilyet pop zenében.

Yotto – Personal Space

Újabb varázslat az Anjunadeep címkétől. Yottót már régebb óta követem és eddig ez a zenéje visz mindent. Tágas terekben utaztatja a közönséget. Svájci precizitású sound design jellemzi. Bármikor ezt választanám egy Patek Philippe helyett.

Összefoglalás

Az említett zenéket rengetegszer meghallgattam. A tanulság pedig az, hogy ha van egy jó zenéd, ami jól van keverve, akkor nem azon kezdek gondolkodni, hogy azt a lábdobot, vagy basszust hogyan keverte. Egyszerűen magával ragad a dal és ismétlésre állítom a dalt. Benne vagyok a jelenben. Benne vagyok az áramlatban. Átélem azt a koncepciót, amit a művész megálmodott.

A keverésnek ezt az érzelmi folyamatot kell támogatnia. Ha ezt meg tudod csinálni, akkor jó helyen vagy.